A hangszerkészítő mesterek mindig nagy figyelemmel és élvezettel készítik el a hegedűket, ez korábban is így volt, azonban akarva-akaratlanul néha vétenek ők is kisebb hibákat. A hangszer testén található f-lyuk fokozatos kialakulását is ennek köszönhetjük, erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók. A 10. és 18. század között számos változáson ment át ez a rész, állapították meg a MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói, valamint a bostoni Borth Bennet Street School hegedűkészítői.
A 10. században ez a rés még kör alakú volt, ami a 12-13. századra félkörré változott, ezt követően leginkább C-alakú volt, majd a 15-17. századokban ez a rés fokozatosan megnyúlt. A 16-18. században érte el mai formáját, hiszen a „C” alsó, illetve felső szára elfordult, ezáltal érve el a mai formáját. Teltebb lett a folyamat során a hegedű hangzása, a hangereje pedig nagyobb, ami annak köszönhető, hogy a kivágott terület csökkent, azonban a rés kerülete megnőtt. A szakemberek azt valószínűsítik, hogy ezzel a ténnyel nem voltak tisztában a folyamat közben a hangszerkészítők, azonban a véletlen hibák miatti hangminőség-javulást észrevették, így a változás fennmaradt.